Ajánló azoknak, akiknek elegük van a sok klisé shoujo mangából; és akik imádják őket 2. rész

Egy egész bejegyzés után, ami a “klisé” mangákról szólt, végre eljutottam a második részig, ahol is a műfaj eredetiségébe fogok beleásni, jó mélyen, ahol az ember(végre) találhat olyan dolgokat, cselekményeket, szálakat és szokatlan karaktereket, amikbe életében most botlik bele először. Ahogy az első résznél is írtam, az itt megemlített mangákat mind érdemes elolvasni.

Akuma To Love Song(Devil And Her Love Song)

A történetünk főszereplője Kawai Maria, aki nevéhez hűen(Kawai=Aranyos) igen finom és aranyos külsővel rendelkezik, azonban belül egy ördög bújik meg. Legalábbis sokan ezt hiszik, hiszen Maria tipikusan az az ember, aki úgy gondolkodik, hogy “ami a szívén, az a száján is”. Halálosan őszinte és nagyon egyenes. Emiatt persze sokan bunkónak és szívtelennek tartják, sokszor nem is értik miért cselekszik úgy, ahogy. Pedig több van ebben a lányban, mint azt bárki gondolná… Ez egy nagyon érdekes történet, néhol ismert, néhol teljesen egyedi karakterekkel, de összességében sokat fogsz rajta nevetni, átérzed a hangulatát és minden egyes képkockáját falni fogod.:) 5/5
“A Touzuka Gimnázium egy olyan iskola, ahol elég alacsony felvételi követelmény. Egy nap egy lányt eltanácsoltak az állam legfelső csoportjából, az ő neve: Kawai Maria. Az ok amiért eltanácsolták “tanár elleni erőszak”. Vajon mit rejt Maria múltja, és mire számíthat a jövőben???”

Dengeki Daisy(Electric Daisy)

Az AnimeAddicts-on olvastam, hogy valaki szerint kicsit Death Note-os, összegyúrva az elengedhetetlen shoujo filinggel. Nem tudok nem egyetérteni vele, bár ha valaki emiatt kezdi el olvasni, az nem biztos hogy ki fog elégülni vele.
Az első fejezetek tipikusan indulnak(lányos), de a cselekmény fejlődése során egyre izgalmasabb és komplikáltabb lesz a történet, nem fogod tudni, ki áll a jó, ki a gonosz oldalon és kik a fontos szereplők valójában. Teru nem az a hagyományos shoujo karakter, mert a síró-picsogó, cukikislány énje mellett ott van  még a kemény, bátor, “bármit megtennék, ha a szeretteimről van szó” oldala is. Érdemes elolvasni, megmosolyogtat, megnevettet, felpörget és a rajzolása elvarázsol.:)
“Terunak, bátyja halála óta egyetlen élő rokona sincs, és az egyetlen tárgy, amit testvére ráhagyott, egy mobitelefon, benne a rejtélyes DAISY számával. “Daisy megvéd téged, bármi is történjék.” – mondja neki a halála előtt. A lány tehát ír is Daisynek, és a kedves szavak és törődés elfelejtetik vele a gyászt… A lánynak azonban nem elég, hogy szegény és nincsenek rokonai, még a diáktanács is állandóan terrorizálja, persze őt ez nem nagyon izgatja, ám egy nap véletlenül betöri az egyik ablakot. Ekkor kerül a képbe az elvetemült, szadista iskolai gondnok, Kurosaki, aki bár jóképű és igen szexi, elég kegyetlenül bánik a lánnyal, amiért ő nem bírja kifizetni az ablakot. Kinevezi a szolgájának, ebből következően vele végezteti el az összes munkát, amit neki kéne csinálnia… A történet persze csak bonyolódik, amikor az iskolai gépet feltöri valaki és a rejtélyes hackerről kiderül, hogy nem más, mint Daisy… Ám mikor páran rájönnek, hogy Teru kapcsolatban áll Daisyvel, sokan célpontjukká teszik és többen bármit képesek lennének megtenni azért, hogy megszerezzenek bizonyos információkat. A lány többé sehol nincs biztonságban…”

Skip Beat!

Megpróbálok nem elfogult lenni, tekintve, hogy ez volt az első mangám és azóta is a kedvencem.:)
A manga 2002-ben látta meg a napvilágot és pár fejezet alatt elért sikerén felbuzdulva szinte azonnal kapott egy drama CD-t és után már csak egy lépés volt az anime, 2009-ben a PS2 játék és végül 2011-ben a dorama(élőszereplős sorozat).
A rajzolása kiváló, nekem külön kedvencem, hogy a férfi karaktereket magasnak ábrázolja, hosszú végtagokkal. Az anatómia viszont ennek ellenére – általában – nem hagy hiányosságokat maga után.
A főszereplőnőnk egy fellegekben járó figura, de a többi tipikus “shoujo lányhoz” képest egyéniség. Nagyon szorgalmas(ilyet még nem láttál) és odavan mindenért, ami tündér, rózsa, hercegnő, csillog és mesebeli. Ezt az énjét még szerencsétlen “átalakulása” után is megőrzi. Emellett erős személyiség, nem lehet csak úgy megríkatni és nagyon sokat tanulhatsz tőle. Elég érdekes karakter, a legkétségbeesettebb helyzetekben sem bőgi el magát(inkább dühös lesz), viszont ha széttörik pl. a kedvenc tündéres üvegpohara, rögtön könnyekben tör ki.
Visszatérve a rajzoláshoz, az alkotó, Yoshiki Nakamura, a történet folyamán, ahogy a karakterek is változnak és fejlődnek, úgy fejlődnek az ő ecsetvonásai is. A szereplők arca finomabb lesz és a háttér kidolgozottabb. 5/5* 🙂

“Főszereplőnk Mogami Kyoko, egy 16 éves kiotói lány, aki életét Fuwa Shotaronak szenteli. Számára ő a mesebeli szőke herceg. Mikor Sho Tokióba jött, hogy híres énekessé váljon, Kyokot magával vitte, a lány nagy örömére. Amíg Sho álmát megvalósítja, addig Kyoko több állásban dolgozik, hogy az „egy sztárnak kijáró” kényelmet, luxust meg tudja adni hercegének. Sho a sztárok világába kerül, ezek után Mogami egyre kevesebbszer látja. Mikor egyik nap végre hazatér, akkor is csak némi váltás ruháért, és rövid ottléte alatt vita alakul ki a nagy riválisa, Tsuruga Ren kapcsán. Kyoko hatalmas bűntudata másnap egyenesen Sho ügynökségéhez vezeti, hogy személyesen bocsánatot kérjen. Igen ám, de a folyosón meghallja, hogy őt csak ugródeszkának használta Sho, és mivel már nincs szüksége arra, hogy eltartsák, amint lehet, hazaküldi a lányt Kiotóba.

“Kyoko, akinek eddig rózsaszín köd lebegett a szeme előtt, a hallottak után felszáll és kiszabadulnak a lelkében lakozó “démonok”. A hercegéről szőtt kép összetört! A szíve darabokra hullott!!! Shot nem igazán rendíti meg, hogy mindazt, amit mondott, meghallotta a lány, sőt, közli vele, hogy “ha bosszút akarna állni rajta, akkor annak csak egy módja van, hogy a show business-ben nagyobb csillaggá válik mint ő, de mivel Kyokoról van szó, ez úgy is lehetetlen”. Hitte ezt az, akinek a szívét még sosem törték össze. A bosszúvágy immár Kyoko álmává válik. LME ügynökség az egyetlen hely, amely szóba jöhet a debütálásánál, mivel Sho ügynökségének legnagyobb riválisa. Gyakorlat és tehetség hiányában – és az LME elnök szerint a szeretet a lelkében kihalóban van – jelenleg csak a Love Me! részlegen dolgozhat. Mi a csoda az a Love Me! részleg? Tsuruga Ren hogy fogadja a bosszúszomjas hősnőnket? Lesz-e helye a show business-ben? Vajon Shotarot képes lesz túlszárnyalni? A manga nem fukarkodik a poénos helyzetekkel, de megtalálhatunk benne drámai- és romantikus szálakat is.”

Vampire Knight

Azt hiszem ez az a manga, amit senkinek sem kell bemutatnom. Az animét legalábbis már biztos a legtöbben látták(akik valamennyire ismertek a shoujo világában). Megjegyzem, fiúk is nyugodtan fogyaszthatják. 🙂 A rajzolása elképesztő, az alkotó, Hino Matsuri tehetsége ebben a mangában teljesedett ki.
A főszereplőnő, Cross Yuki erős lány(testileg-lelkileg) és jó a dumája. A többi szereplő inkább küllem szempontjából van jól megformálva. A sztori mindig érdekes és csavaros, ha lezárul egy nagyobb téma, abból felszínre kerül egy újabb, a maga problémáival és kihívásaival. A szerelmi háromszög persze elmaradhatatlan, de messze nem az az egyetlen szál, amin fut a cselekmény. Néhány rész érthetetlennek tűnhet, de a végére minden kiderül – ami fontos. Persze lehet, hogy valahol hiányt fogtok érezni, velem is ez történt. Ha viszont van erőtök eljutni a végéig, a zárás méltó és legalább azért elmondhatom, hogy nem hiába “szenvedtem” végig a kilencvenvalahány fejezetet.:)
Hangsúlyozom: ez nem egy hagyományos, megszokott vámpírtörténet!(Közben pedig mégis)
“Évszázadokon keresztül az emberek és vámpírok véres harcokba bonyolódtak. Ezért is dönt úgy Kurosu igazgató, hogy megtöri ezt az ördögi kört, amit úgy valósít meg, hogy létrehoz egy olyan iskolát a Cross – vagyis Kurosu – Akadémiát ahol vámpírok és emberek egymás mellett élhetnek békében. Az iskolát két úgynevezett csoportra osztja, a Nappali és Esti Tagozatra. A Nappali Tagozatba járnak a rendes emberek, míg az Esti Tagozatba a vámpírok. A két Tagozat tanulói csupán akkor találkozhatnak, amikor este illetve reggel teremcsere van, ugyanis az iskola épületének termeit felváltva használják.Az iskola békéjének megörzése érdekében Kurosu igazgató két fogadott gyermekére bízza a feladatot, hogy vigyázzanak a Nappalis diákokra, és ügyeljenek arra, hogy az Estisek titkára ne derüljön fény. A feladatot Kurosu Yuuki, egy elárvult kislány, akit Kuran Kaname egy vámpír mentett meg egy őrült vámpírtól, és Kiryuu Zero, akinek családját egy bosszúéhes vámpír lemészárolta, látja el.Azonban nem csak a vámpírok valódi kilétének eltussolása az egyetlen titok az iskolában… Csak Kurosu igazgató és Kaname-san tudja, hogy azon az éjszakán amikor Zero szüleit megölték, Zerot nem egy áltagos vámpír harapta meg.. hanem egy úgynevezett ´tisztavérű´… Ennek fényében pedig úgy néz ki, Zeronak hamarosan egyenruhát kell váltania…”

Love So Life

Ebben a mangában minden megtalálható, amire egy álmodozó, melegszívű lánynak szüksége van(most nagyon általánosítok): család, szeretet, barátság, szerelem.
“Amikor az ember elveszíti az egyetlen hozzátartozóját, rendszerint összeomlik, pláne, ha öt éves, és árvaházba kerül. Nakamura Shiharu azonban csak rövid ideig búslakodik szomorú sorsa felett, mert rádöbben, hogy vannak olyan gyerekek, akik még nála is szerencsétlenebb sors jutott, és akiknek szükségük van valakire, aki gondjukat viseli. Így mire 16 éves lesz, ő lesz mindenki nővérkéje az árvaházban, ráadásul élete céljává válik, hogy egy óvodát vezethessen. Éppen ezért részmunkaidőben dolgozik egy napköziben, és egy nap azon kapja magát, hogy az ott lévő kétéves ikerpár gyámja arra kéri, legyen a picik bébiszittere. Ezzel veszi kezdetét ez a nagyon aranyos, kis történet.
A gyerekek gyámja Matsunaga Seiji-san az egyik televíziós csatorna népszerű bemondója, akire a bátyja bízta rá a gyermekei nevelését, miután elvesztette feleségét, és ennek hatására összeomlott. A testvér igyekszik helytállni, de egy egyedülálló férfinak, aki minden erejével a karrierje építésével foglalkozik, nem sok ideje és ereje marad, hogy a rakoncátlan ikrekkel foglalkozzon. Ezért is fogadja fel Shiharut, aki különleges kapcsolatot alakított ki a gyerekekkel a napköziben.”
A történet poénos, nagyon aranyos, de elgondolkodtató, hiszen olyan komoly kérdések merülnek fel benne, mint például “Lehet e pótolni két kisgyerek szüleit?”. A főszereplőlány, Shiharu az árvaházban nővérszerepet, a két kis iker gyámjaként anyaszerepet vállalva próbálja kielégíteni a körülötte élők igényeit, újra és újra visszaemlékezve elvesztett édesanyja szavaira és tetteire, amik segítik ebben a folyamatban. Meg persze ott van neki Matsunaga-san, aki bár agglegényként vajmi keveset ért a gyermekneveléshez, olykor hasznos tanácsokkal látja el a tanuló bébiszitter lányt. A cselekmény könnyed, olvastatja magát, szinte minden fejezetben történik valami új, de ha nem, akkor is lesz mivel beérnünk: két kicsike édes mozdulataival, növekedésével, az árvaházban folyó élettel és helyesebbnél-helyesebb fiúkkal/férfiakkal. A rajzolása csodálatos, nem mellesleg. 🙂

Reimei No Arcana(Dawn Of Arcana)

A “klisé” részéhez így kapásból tényleg csak annyit tudnék hozzászólni, hogy: “Na ez az fantasy shoujo történet, amiben a lánynak vörös haja van és mindenki másnak fekete vagy fehér vagy mittomén, de vörös senkinek és ez tök fura és a lány ezáltal nagyon különlegesnek számít.” Bár valljuk be, ebben a történetben a lányt nem csodálják a hajszíne miatt, inkább csak lenézik. 🙂 Régen olvastam, mert régen is jött ki hozzá új fejezet angolul(azt nem tudom, hogy le van e fordítva magyarra), de egyedi világban játszódik, egyedi karakterekkel és nézetekkel. Nem mintha nem maradt volna meg bennem, csak tényleg régen olvastam és a cselekményben semmi poént nem akarok lelőni. Ha szereted az izgalmas, titokzatos és érzelmes fantasy-kat, ezt neked találták ki. Nagyon eredeti. 🙂
“Történetünk egy kis szigeten játszódik, mely két országnak ad otthont: északon Senannak és délen Belquatnak. Eme két ország között már 200 éve háború dúl.
A királyi családok különös ismertetőjele, hogy minden tagjának fekete a haja, amire büszkék is. A közemberek pedig azok, akiknek vörös, szőke vagy barna hajuk van. Továbbá még ott vannak a félig ember félig állat lények, az alárendeltek, akiknek szolgaként kell dolgozniuk, pedig erősebbek az embereknél.

A két királyi család házassági szerződést kötött a háború végén a béke biztosításához, így Nakabát, Senan koronahercegnőjét hozzáadták Belquat második hercegéhez, Caesar-hoz.
Nakaba hercegnővel viszont akadt egy kis bökkenő… vörös haja van. Ezért még kevésbé fogadják el nemcsak az idegen, de a saját országában is. Ám a hercegnő oldalán ott áll hűséges alárendeltje, Loki és később még több barátra is szert tesz.
Caesar csak az országa érdekében vette feleségül Nakaba hercegnőt, ezért az elején igen durván bánik a lánnyal és annak szolgájával is. De az idő múlásával komoly személyiség fejlődésen megy át.”

Beniiro Hero(Crimson Hero)

Ettől biztos mindenkinek megjön a kedve lemenni a pályára és röplabdázni egyet a haverokkal. 🙂 Még annak is, aki amúgy nem szereti ezt a sportot… Én is így voltam vele, ezért szkeptikusan álltam hozzá a mangához, de aztán a hatalmába kerített az a bizonyos sűrű légkör, ami körbelengi ezt a történetet. A küzdeni vágyás, hogy mit lehet elérni csupán egy “kis” erőbedobással, jóadag elszántsággal és hogy mennyire fontos a csapatjáték. Hogy nem egyszer eljön az a pillanat az ember életében, amikor teljesen rá van utalva a körülötte lévőkre és olyankor bizony félre kell dobni a versengést, az összeférhetetlenséget és az önteltséget.
A főszereplőnő, Nobara a kedvenc karaktereim közé tartozik, személyisége és a vele történő dolgok sokkal emberibbek és valósabbak, mint csomó más mangában. Ő nem kér sokat – csupán az esélyt, hogy a röplabda csapatával olyan messzire jusson, amennyire csak az erejéből kitelik. Ehhez pedig nem kér mást, mint heti egy-két alkalmat a tornateremben, edzéshez és persze egy röplabda csapatot. Itt kezdődnek a problémák, ugyanis a gimnázium mindkettőben hiányt szenved, de Nobara nem adja fel – képtelen rá. Ő nem arra született, hogy átvegye a szülei üzletét – ő egy röplabda tehetség és ezt a cselekmény folyamán fokozatosan meg is mutatja nekünk. Nagyon-nagyon eredeti és nagyon-nagyon érdemes elolvasni. 5/5*
“A 15 éves Nobara egy régi tradícionális családnak a legidősebb lánya, akik egy különleges éttermet üzemeltetnek. A családja azt akarja tőle, hogy felelőségteljes japán lányként vegye át a hatalmat az üzlet fölött, Nobarának azonban mások a tervei.
Megkezdi a középiskola első évét és titkolt reménye, hogy csatlakozhat a röplabda csapathoz, de a nagynénje megrázó híreket közöl vele: a lányok röplabdacsapatát feloszlatták. Nobara elkeseredik, de nem adja fel, mivel nincs más választása, szerencsét próbál a fiúk röplabdacsapatánál. A csapat kapitánya őrültnek nézi, és világosan közli vele, nincs esélye, hogy bekerüljön a csapatukba.
Nobara lehangolt, de megpróbál szót érteni a tanárokkal. Az egyik tanárral való beszélgetés közben kiderül, hogy saját anyja – aki az iskola támogatója volt – oszlatta fel annak idején a női csapatot, mert nem tartotta fontosnak.
Nobara nagyon dühös lesz mikor ezt meghallja, és egy veszekedés után elhagyja a házat. A nagynénjétől kér segítséget, aki bár nem engedi, hogy nála lakjon, de helyette, a fiúk röplabdacsapatának a kollégiumába viszi Nobarát és felajánlja neki a kollégiumi vezető éppen megüresedett posztját. A probléma csak az, hogy a lány ki nem állhatja a fiúkat…”

x Dorka

Reklámok

3 responses to “Ajánló azoknak, akiknek elegük van a sok klisé shoujo mangából; és akik imádják őket 2. rész

  1. Azzal nem értek egyet, hogy minden eredeti ezekben a mangákban(már amiket én is olvastam), de tényleg érdemes időt szánni rájuk. 🙂 Köszi

    • Valóban nem, de mondj egy olyat, amiben minden apró mozzanat teljesen egyedi. 😀 Biztos van amúgy, csak sajnos azokat kevesen olvassák.. :S

  2. Szuperek ezek az Ajánló! Nagyon klassz az érzéked történet választás terén! Mindegyiket elfogom olvasni! Szupi, hogy vagy!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s