Napos oldal – Csak feljebb!

silver_linings_playbook

Napos oldal, aka Silver Linings Playbook, a tavalyi év(illetve nálunk az idei év) nagy befutója, a sok-sok Oscarra jelölt romantikus-komédia, a Másnaposok szexi tanárának és az Éhezők Viadala vitatott győztesének főszereplésével(megspékelve egy kis Robert De Niroval) Matthew Quick azonos címmel rendelkező debütáló regénye alapján.

Éreztétek szavaim súlyát, ugye? Oscarra jelölték!
Sokak számára ez semmit nem jelent, van, aki csak ezért fogja megnézni, van, aki pedig alapból szkeptikusan áll majd hozzá, tekintve, hogy halál unalmas filmek is megkapták már ezt a nagy becsben tartott kitüntetést. Persze kinek a pap, kinek a…

Visszatérve az általános közhelyeimtől: Romantikus-komédia.

Ezt írtam, bár ez a két szót az életben nem tudná lefedni azt, amilyen a film valójában. Túl széles kategóriát ölel fel. Mi az, hogy romantikus-komédia?  Egy gagyi film pár slussz poénnal aminek a végén bár a férfi nem kapja meg az áhított nőt, végül rájön, hogy aki kell neki, végig mellette volt? Hadd ábrándítsak ki mindenkit, aki egy pillanatig is azt hitte, ez nem az a film… A Napos oldal minden szempontból beleillik a romkom halmazába. Ennek ellenére (ÉS ez a lényege a dolognak), a rendezők-forgatókönyvírók-mifenék tökéletes munkát végeztek a karakterek kidolgozásában(és akkor még nem szóltam semmit a színészekről). A film érdekes karakterekből tevődik össze, közülük is a főszereplők viszik a pálmát. Van egy érzelmileg labilis Tiffanynk, aki elvesztette a férjét és hogy a traumát feldolgozza, nagyjából mindenkivel lefeküdt aki az útjába került(nőket is beleértve). Na persze azért ez korántsem ilyen egyszerű. Ő találkozik Pattel, a hangulatingadozásos hapsival aki nem rég “szabadult” az elmegyógyintézetből miután félholtra verte a felesége szeretőjét. Az elmegyógyban rájön, hogy úgy hozhatja helyre az életét, ha ezentúl csak a Napos Oldalt nézi. Ez kérlek szépen a “Silver Lining”, ahogyan az angol címben is láthatjuk. Rögeszméje, hogy csodás házaságban él a feleségével és mindent meg akar tenni, hogy visszahódítsa őt(csakhogy ez távol tartási végzéssel igen bonyolult küldetésnek bizonyul). Ebben lesz segítségére(bár ez sem olyan egyszerű, ahogyan hangzik) Tiffany. Így adott két dilis főszereplő, akiket talán idealizáltnak is mondhatnánk(már ha őrülteket idealizálni lehetne) és két színész, akik ezt a két drámaian-komikus hőst életszerűen a filmvászonra varázsolják.

Itt jön képbe Jennifer Lawrence, a Kiválasztott és Bradley Cooper, a Másnapos. Bevallom, az összes film amit ettől a két színésztől láttam, a Hunger Games és a The Hangover volt, ezért már előre kialakítottam magamban egy képet arról, milyenek lesznek ebben az új történetben. Bíráskodásom persze helytelen volt, akárcsak a filmben szereplő embereké, akik úgy ítélkeznek mások felett, hogy nem is ismerik őket, csupán hallottak róluk, esetleg egy-egy rossz pillanatuknál épp jelen voltak. Lawrence-t imádtam már a Napos oldal előtt is, bár csak egy filmben láttam. Teljesen más, mint a többi színésznő akivel eddig találkoztam(már hogy a képernyőn), mégis, egy pillanatig sem gondoltam, hogy játéka kiemelkedő lenne. A Napos oldal után viszont már nem tudok csodálkozni, hogy Oscarra jelölték. Hihetetlen volt. Akárcsak Bradley Cooper. Érte még inkább odavoltam. Az arcjátéka, a mozdulatai, ahogyan felépítette a karaktert. Meglepődnék, ha találkoznék egy Pathez hasonló emberrel a hétköznapokban, de mégis, el tudom hinni, hogy létezik valahol. Vagy legalábbis ott van valakiben. Mindenesetre a játékok egy pillanatig sem tűnt erőltetettnek. Elbűvölőek voltak, a kémiájukkal és a külön kis pillanataikkal együtt is.

Robert De Niroról csak annyit, hogy hozta a formáját. Az elérzékenyülős jeleneténél(ha eljuttok odáig) az ember elgondolkozik azon, hogy a saját könnyeit látja-e, vagy csupán átverés az egész. A harmadik dilis a filmvásznon, aki “napossá” teszi az élményt.:)

A Napos oldal tényleg egy romantikus-komédia, de közben több is annál. Tartalom van a sorok közt, még ha nem is először hallom a karakter szövegét. A közhelyek is máshogy hatnak, mint egy egyszerű romkomban. A mondanivalóját pedig ahányan vagyunk, annyiféleképpen értelmezzük. Talán nincs is neki, ki tudja!

Az viszont biztos, hogy érdemes megnézni. Bár az itteni órán hajnali kettő lesz húsz perc múlva, én is azt tudom mondani: “Csak feljebb!”, ahogyan Pat. Ennél pozitívabbnak régen éreztem magam, mint most, a film befejezése után. Habár mindjárt elalszom és csak a filmnek és a színészeknek köszönhető, hogy kibírtam ezt a két órát.:) Ti inkább nappal nézzétek, ha meghoztam a kedvetek egy kis házimozihoz…

Lehet, hogy csak a film végéig, lehet, hogy aznap, de legalább amíg a színész kimondja “Csak feljebb!”, ti is a Napos oldalt fogjátok nézni. A képernyőn és a valóságban is…:)

x Dorka

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s