Koreai önképzés 2. – Igeidők

(50 napja tanulok koreaiul, tehát ma van az IWGTKP(I Will Go To Korea Project) Day 50! 화이팅!)

Mivel a koreai nyelvben az igék töltik be a legfontosabb szerepet, itt az ideje, hogy átismételjem az általam eddig tanult igeidőket.

Az igék a 한국어-ban mindig a mondat végére kerülnek, tehát a koreaiakat végig kell hallgatni, hogy tudd, mit szeretnének mondani. Akik szoktak K-doramákat nézni, azoknak ismerős lehet a szitu, amikor a szereplő elkezd magyarázkodni, de mielőtt végigérne, a másik félbeszakítja és sértődötten elrohan. Nos, koreai lánykák és fiúkák, meg kéne tanulni gyorsabban beszélni. Persze a ragok a főnevek végén nagyon sokat segítenek abban, hogy nagyjából ki tudjuk puhatolni, milyen szerepük lesz a mondatban: alanyi, tárgyi, téma, stb… Majd rájuk is kitérek egy későbbi bejegyzésben.

Egyelőre maradjunk a mai témánknál, az igeidőknél. A koreai nyelvben is nagyon sokféle van, de én itt csak néhány alapot mondok el, amiket az elmúlt 50 nap alatt felszedtem. Az udvarias nyelvezetet fogom alkalmazni, akárcsak az előző leckében.

Az igék szótári alakja mindig 다-val végződik, de ezt soha nem használjuk beszédben, tehát mindig konjugálnunk kell valamilyen időben stb…

Néhány ige szótári alakban:

가다 – menni

하다 – csinálni

쓰다 – írni

웃다 – nevetni

먹다 – enni

보다 – látni, nézni

걷다 – gyalogolni

자다 – aludni

읽다 – olvasni

사다 – venni

만나다 – találkozni

쉬다 – pihenni

사랑하다 – szeretni, szerelmesnek lenni

팔다 – eladni

말하다 – beszélni, mondani

Jelenidő:

A 다 elhagyásával kapjuk meg az igetőt, amit már csak ragoznunk kell jelenidőben. A koreai nyelvben ugyanazt az igeragozást használjuk minden személynél, tehát ha nem teszed hozzá, hogy ‘én’, ‘őt’, ‘mi’, stb., akkor pl. a menni ige jelenidőben ragozva jelentheti, hogy ‘megyek’, ‘mész’, ‘megyünk’, ‘megy’, stb…

가 – menni igető

하 – csinálni igető

먹 – enni igető

사 – venni igető

만나 – találkozni igető

보 – látni, nézni igető

A háromféle jelenidejű végződés:

1, 아요 – ha az ige utolsó magánhangzója  vagy .

2, 어요 ha az ige utolsó magánhangzója NEMㅏ vagy ㅗ.

3, 여요 – csak a  igető végződik így.

Néhány példa:

1, 사다 – venni —> igető: 사 –> utolsó mh.-ja ㅏ, tehát az első szabály érvényes rá:

 + 아요 = 사요. = Én veszek. Veszel. Veszünk. Ők vesznek…. (Mivel ugyanúgy végződik, mint ahogy a ragozás kezdődik, nem kell kétszer kiírni, tehát  helyett lett 사요.)

2, 먹다 – enni  —> igető: 먹 –> utolsó magánhangzója ㅓ, tehát a második szabály érvényes rá:

 어요 먹어요. = Én eszek. Eszel. Ő eszik. Mi eszünk. Esznek….

3, 하다 – csinálni —> igető: 하 –> az egyetlen igető, aminél a harmadik szabályt kell alkalmaznunk:

 + 여요 = 하여요 (Az idők során ezt leegyszerűsítették, tehát  helyett 해요 lett.) 해요 = Csinálom. Csinálod. Csinálják. Csináljuk. Csinálja….

Ennyit a jelenidőről. Nézzük a múltat, ami nagyon könnyű, ha már tudod a jelent.

Múltidő:

A háromféle múltidejű végződés:

1, 았어요 – ha az ige utolsó magánhangzója  vagy .
2, 었어요 – ha az ige utolsó magánhangzója NEMㅏ vagy ㅗ.
3, 였어요 – csak a  igető végződik így.

1, 가다 – menni

았어요  = 어요. = Mentem. Mentél. Ment. Mentünk….

2, 쓰다 – írni

 었어요 = 썼어요= Írtam. Írtunk. Írt. Írtak….

3, 하다 – csinálni

+ 였어요 =했어요. = Csinálta. Csináltad. Csinálták. Csináltam….

Jövőidő 1.:

Hogy fog kinézni: Igetőㄹ/을  거예요

1,거예요 –> ha az igető magánhangzóra végződik.

2, 을 거예요 –> ha az igető mássalhangzóra végződik.

3, Ha az igető -el végződik, csak a 거예요 végződést kell hozzátenni, hogy megkapjuk a jövőidőt.

Példák:

1, 하다 – csinálni

거예요 = 할 거에요. = Meg fogom csinálni. Csinálni fogom.

보다 – látni, nézni

거예요 = 볼 거예요. = Meg fogom nézni. Nézni fogom. Látni fogom.

2,  – olvasni

을 거예요읽을 거예요. = El fogom olvasni. Olvasni fogok.

3, 팔다 – eladni

거예요팔 거예요. = El fogom adni. El fogok adni.

A koreaiak, akárcsak a magyarok, lusták, ha a jövőidőről van szó. Ahogy mi is gyakran jelenidőt használunk jövőbeli cselekvések meghatározására, ők is inkább az egyszerűbb verziót választják. Tehát ahelyett, hogy végigmondanák: “El fogok menni aludni.”, szimplán csak azt mondják “Elmegyek aludni.”. Pont, mint mi. 🙂

A következő két kijelentés közül mindkettő használatos jövőbeli tettek és cselekedetek leírására, de a második gyakoribb. Azért nem árt tudni a helyes jövőidőt:

갈 거예요. – El fogok menni. = 가요. – Elmegyek.

Jövőidő 2.:

/ㄹ 게요.

Azt hittétek, ennyivel le is tudtuk a jövőidőt? Dehogy. Sőt, kettőnél biztosan több mód van jövőbeli cselekvések kifejezésére, de én eddig – sajnos – csak ezeket tanultam.

Ez az igeragozás nem sokban különbözik az előzőtől – legalábbis a mi fülünknek -, de mégis egy viszonylag halvány nüanszban eltér tőle.

Az első egy hagyományos megoldása jövőbeli terveink elmondásának, melyet nem befolyásolnak környezetünk tettei és véleménye.

A második, ezzel ellenben, inkább egyfajta reakciója, eredménye annak, amit egy másik ember mond, kérdez. Ezt nagyban befolyásolja a körülötted lévők véleménye, szándéka.

Hasonlítsuk össze a két alakot az “enni” ige segítségével.

먹을 거에요. – Enni fogok. Megyek enni. Meg fogom enni.

Ez egy eltervezett cselekvés, melyet nem befolyásol a körülötted lévők véleménye. Mivel elhatároztad, meg fogod tenni, akármit is mondanak.

먹을 게요.(Ha megengeded, akkor) Megyek enni/Enni fogok. (Ha te is úgy gondolod, akkor) Megyek enni/Enni fogok. (Ha nem gond, akkor) Megyek enni/Enni fogok.

A különbség tehát, hogy ez még nem egy eldöntött cselekvés, csupán egy terv, aminek megvalósítása attól függ, hogy mit gondol a többi személy/a másik személy. Lehet ez egy reakció arra, hogy “Nem eszel? Egyél”, vagy bizonytalanságot kifejező kijelentés. Ebben az esetben vársz a többiek reakciójára és csak utána kezdesz el enni, ha ők is jónak látják. Tehát az első jövőidővel ellentétben itt bizonytalanságot mutatsz a körülötted lévők felé. Ez egy sokkal udvariasabb módja annak, hogy tegyél valamit.

Konkrét szituáció pl., hogy a munkahelyeden vagy és végeztél a feladataiddal. Mennél haza, de ott a főnököd. Ha az első időt használod és azt mondod “갈 거에요.”, az olyan, mintha közölnéd, hogy “Elmegyek. Nem érdekel a véleményed, így is, úgy is elmegyek.” vagy “Most megyek. Csinálj, amit akarsz.” Ellenben ha azt mondod, “갈 게요”, akkor sokkal udvariasabb vagy és olyan, mintha engedély kérnél, hogy távozhass: “Elmehetek?”, “Megyek, ha nem kell mást csinálnom.”

Még magyarázhatnám egy órán keresztül, de azt hiszem, a lényeg mindenkinek meg van. Google nagyon segítőkész, ha valamire még kíváncsiak vagytok a témával kapcsolatban (meg a TTMIK).

Ezzel célba ért mai utolsó befutónk is, a ‘folyamatos jelen’.

Folyamatos jelenidő:

“Szerkezeti felépítése”: Igető + 고 있다

Ezt a “고 있다”-t ragozzuk majd olyan időben, amilyenben folyamatos cselekvést akarunk kifejezni. Ebben az esetben a jelenben, tehát:

Az 있다 ige jelenideje: 있어요.

A felépítés tehát így fog kinézni: Igető + 고 있어요.

Nézzünk néhány példát:

하고 있어요. – Csinálom.

공부하고 있어요. – Tanulom./Tanulok.

일하 고 있어요. – Dolgozom.

Akárcsak a jövőidő leegyszerűsítésénél, a koreaiak itt is gyakran a sima jelent használják a folyamatos helyett, tehát:

하고 있어요. = 해요.

공부하고 있어요. = 공부해요.

일하 고 있어요. = 일해요.

Éééés a ráadás, amikhez nem írok példamondatot:

Folyamatos múlt: Igető + 고 있었어요.

Folyamatos jövő: Igető + 고 있을 거예요.

Az első esetben az 있다 igét ragozzuk múlt időben, a második esetben pedig ugyanezen igét jövő időben.

Jelenleg eddig terjed a tudásom igeidők terén, remélem segített valakinek ez a kis összefoglaló.

További jó tanulást!

파이팅!!!

lee seung gi hwaiting

x Dorka

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s